Gömb, gömb, vesszőcske...

Amint korábban írtam, terveim voltak a kis színes gyapjúgolyókkal. Eddig váratott magára a megvalósítás. A színes gömböket ragasztópisztollyal illesztettem a vesszőkre. Mutatós lett, de - hogy dicsekedjek vagy panaszkodjak- nincs nagyon hova tennem, elég jól felkészítettük már a házat a tavasz és a Húsvét fogadására.

 

 

 

 

(Kakukk)tojásmelegítő

Örök kérdés, hogyan is kerül a húsvéti nyúl közelébe a tojás. Erre a rejtélyre én most nem adnék választ, viszont kedvet kaptam a tojásmelegítő nyúlak után csirke nemezelésére. Móni munkái annyira inspirálóak számomra, hogy megint nekifogtam a szappanos gyapjúgyúráshoz. Soha nem voltam túl profi ezen a téren, inkább a nagyon lelkes amatőr kategóriába tartozom. Viszont most olyan könnyedén összeállt ez a sárga gyapjú, nagyon jó volt vele dolgozni. Testéhez egy sablont készítettem, a toll-taraj-csőr részekhez is lapítottam narancs gyapjút és ezt később a szemével és pilláival együtt tűnemezelésseel rögzítettem. Szóval ő az. A nyulakkal már beszélőviszonyban áll.

Még lehet, hogy az alját beszegem valamivel, van egy kis hiányérzetem. Szerintetek?

Nálunk a nemezelés

Vallom, hogy ha a gyerekünket szeretnénk ösztönözni a kreatív tevékenységekre, akkor elérhető helyre kell tenni a szükséges eszközöket.

A festékek, papírok, színesek, olló, ragasztó, fonalak, gyurma és még sok egyéb nálunk bármikor befoghatóak. Csemetéim tudják a szöszmötölés egy fő szabályát. Van egy viaszos vászon, amivel mindenek előtt leterítik a konyhaasztalt (alkotásaik fő színterét) és már indulhat is a maszatolás.

A gyapjú viszont nincs szem előtt és mióta foglalkozásokat tartok az ovisoknak, sok egyéb alapanyag is egy emelettel feljebb vándorolt. A nemezelés - talán e miatt is - nálunk periodikus tevékenység.
A hét közepén elkezdtem a Móni féle nyulakat készíteni és persze a gyerekek sem vonták ki magukat a jóból. Főleg Anna kedveli a habos pancsolást, de hébe-hóba Boldizsár is próbálkozik. A sok színes gyapjú válogatása olyannyira ellenállhatatlan öröm ismét, hogy napok óta "kötelező" program valamit nemezelni. Készült csörgő labda, tojások, apró kis golyók (ez utóbbiakkal tervem van még), és most legutóbb egy tokot kapott a mobilom. Azt a bizonyos "elefántbőr" hatást még nem sikerült elérnem sajnos, de összességében nem rossz darab.
No és persze, ma a Kis mesterek foglalkozáson is gyapjút fogunk felhasználni.

Nyuszkó testvér kis korkülönbséggel

Megszületett a második nyulam-bulam à la Hendimédi.
Bár ugyanazt a sablont használtam, mégis nagyobb súllyal és méretekkel jött a világra , mint testvére. Tanulva a korábbi nemezelésből, sokkal több gyapjút használtam, ezért nem is volt gondom vele, a bundája is szebb lett. A szeme, orra tűnemezelt, a répát majszolni vágyó szája pedig varrva van.
Vidám kis jószág, nem igaz?

"Love and light" - Marie messzeföldről

Rátaláltam egy csodás mesevilágra. Tűnemezelt gyönyörűségek kerülnek ki Marie kezei közül. 3 éve foglalkozik ezzel a technikával, a Waldorf irányvonal mentén készíti az alkotásait. Vásárokon is értékesít, de főleg az Etsy-n árul.
Ő ezt írja: "... szeretném felmelegíteni az emberek szívét..."
Ezt a hitvallást bizonyára teljesíteni tudja, hiszen tündérei, manói, kedves figurái mosolyra hangolnak. Látogassatok el Új-Zélandra, ott most ősz van.

Visit Marie's fabolous world. She a needle felt artist, lives far away from here, in New-Zeland. She says:"...my wish is to warm peoples hearts..." Her fabolous figures make everyone to smile.

Nyuszi Hendimédi módra

Remélem Móni is vállalja a párhuzamot. Leírása alapján készült ez a nyuszkó, funkciója szerint tojásmelegítő.

Szegénykém viszontagságos körülmények között jött létre. Az alapvető hiba az volt, hogy kevés gyapjút használtam, így vékonyka lett, a fülénél ki is lyukadt a szétvágáskor.
Félretettem, gondoltam, majd egy másodikat kezdek.
A konyhapulton pihengetett napokig és szólongatott: "Fejezz be, kérlek!" Nem tudtam ellenállni, mégis csak az én teremtményem. Alábéleltem és tűnemezeléssel felhízlaltam. A jól tartást meghálálta, ezután még kapott egy habos babusgatást, száradás után pedig jött a pofika megvarrása. Az orra szintén tűnemezelt.

Fogok még egyet készíteni, ne árválkodjon egyedül. Lelke van.

Répa is

Varrni akartam, de aztán semmi alkalmas színű textilem nem volt a háznál. Bezzeg narancs gyapjúm igen! Akkor hát projekt átszervezve- hiszen amúgy sem kell nagyon noszogatnom magamat egy kis nemezelésre.

Violini programját követtem, kész volt a répa és ha már belekezdtem nem volt lassítás. Fehér gyapjú=fehér répa. Mit ne mondjak elég gyökérül viselkedett, nem akart összeállni, nem tömörödött eléggé. Varrással kellett a végén összehúznom,
Mivel a paradicsom etapját kihagytam, viszont a piros gyapjú is szembe nézett velem, két paradicsom is készült.
A boltban is mindig így járok: egy szál répáért megyek, aztán a végén tele a kosaram.

Nemezelt tökök

Az idén valahogyan előbb kezdődött a tökszezon a családban. Már ettünk sütőtököt, az árvácskáim tökből faragott virágtartóban díszelegnek és most nemezeltem is párat. Már meg is találták a helyüket a konyhapulton.
A gyerekeim a töklámpást sürgetik, de azzal még egy kicsit várunk. Anyuéknál begyűjtöttünk egy csomót, vannak tartalékaink bőven.
Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy biztosan fázós vagyok, azért hordom, viselem a meleg színeket, például a narancssárgát. Hát bizony, lehetséges, hogy azért vonzódom most is a tökhöz, mert kinn borús az idő, a meteorológia fagyokkal ijesztget. Minden esetre az én érzékszerveimre jótékony hatással vannak.
(A képek nem igazán hűen adják vissza a színeket: a zöld zöldebb, a sárga élénkebb a valóságban , csak a napfényből nem jutott, amikor fotóztam.)
Aki varrni, nemezelni, kötni szeretne hasonlókat, az jó ötleteket találhat itt.