Óriás almák

Mézgáék Góliát-fólia alatt termesztett almái még nagyobbakra nőttek, mint a mi - két darab papírtányérból összetűzött és megtömött - gyümölcseink.

Hulladék papírból téptünk és gyűrtünk galacsinokat, ezekkel töltöttük meg az almákat. Száruk, levelük kreppapír, az almákat festéssel díszítették a kis mesterek. Otthonra is mutatós lehet egy vegyes gyümölcskosár körtével, szilvával, egyéb finomságokkal. Az eltúlzott méret a lényeg. 

Evidencia, hogy a foglalkozás közben szólt az Alma zenekar cd-je.
Mese: Alma és a kerti manó (lengyel mese, Sebők Éva átdolgozásában)
Vers: Kányádi Sándor- Nyári alma ül a fán

Persze Géza megint nem nyitotta ki az ablakot...:

Az utolsó hét

A héten zajlottak az évet záró Kis mesterek foglalkozások.

A jövő év bizonytalan, kicsit ezért is mondtam meghatódottan a gyerekeknek, hogy utolsó alkalommal találkozunk. Azt, hogy csak nyári szünetet tartunk vagy végleg búcsúzunk, még nem lehet tudni. Viszont nem csak olyan híreim vannak, ami borongós hangulatra hangol, terjeszkedésről is beszámolhatok. Erről hamarosan részletekkel is szolgálok.

Óvónéni blogján láttam az anyák napi ajándékok között az alap ötletet.

Zsenília drótból hajtogattunk virágokat. Mivel szinte én már semmit nem dobok ki, illetve már úgy vásárolok, volt egy csomó, apró méretű üvegem, ami a váza funkcióját töltötte be ezúttal. Az üvegekbe darabokra vágott szivacs került és némi  kék rafia a vizes hatás kedvéért.

A virágok közepe lyukas fagolyó, amibe könnyen fűzték bele a drótokat. Nem okozott gondot a gyerekek számára, hogy a szirmok visszahajtása után ismét beillesszék a  drótvégeket. Ezután még filctollal kiszínezték a porzó részt. Volt, aki szemet, mosolygó szájat rajzolt a virágjának. Igazán vidám, derűs alkotások születtek.

Az üvegeket színes papírvirágokkal díszítették.

 Voltak kisebb (6-7 cm-es) zseníliadrót darabkáink, ebből golyó nélkül készültek virágok. A drótot csepp alakúra hajlítottuk, ebből lettek a szirmok, majd egy hosszú zöld dróttal összefogtuk.

A közeljövőben a foglalkozásokról már nem hozok ötleteket, de júniusban hírt adok a táborokról, valamint házi barkácsolásainkról.

Ezeket az alkotásokat még mindenképpen meg szeretném mutatni, hiszen minek is örülhetne legjobban egy "kreatív néni", mint én? Így búcsúzott két kislány az egyik csoportomban. Papírvirág és papírtányérok díszítve.

Kaleidoszkóp házilag

A heti program egy számomra igen magas nosztalgia faktort hordozó tárgy készítése volt. A kaleidoszkóp gyerekkorom alap játékszere, ugyanolyan szívvel emlékszem vissza rá,  mint mondjuk a hatalmas fém búgócsigámra vagy mondjuk a név szerint említhető babáimra.

Év eleje óta szerettem volna készíteni a kis mesterekkel egy házilag barkácsolt, de ugyanúgy szórakoztató optikai játékot. Tudtátok, hogy a szó jelentése "szép formákat nézni"?

Egy-két gyereknek otthon is van már bolti darabja, örültek, hogy készítünk magunk is. Akik nem ismerték, azoknak is elmagyaráztam a működési elvét.

Szóval szükségünk van egy háromszög keresztmetszetű csőre, aminek a belseje lehetőleg tükör. Én próbáltam alufóliával megúszni, de az eredmény nem volt túl szép. Aztán vásároltam tükör fóliát, ami nagyjából már félúton van egy igazi tükörhöz képest. Ez öntapadós, így könnyű volt egy 11,5cm x 9 cm méretű lapra ragasztanom. Ha ezt meghajtom, pontosan illeszkedik egy wc papír guriga belsejébe, de hosszát tekintve  valamivel rövidebb.

Az egyik vége egy kartonnal záródik, a másikhoz pedig pausz papírt illesztünk. Szükségünk van még egy plexi körre, ami pontosan szorul a guriga belső falához (esetünkben vizes palackból kivágva) a pauszos oldalon, erre szórjuk a gyöngyöket, lehetőleg különböző méretekben és formákban.

A külsejét mi kollázzsal díszítettük, vagyis újságból kivágott képeket ragasztottak fel egy megfelelő méretű lapra és filctollal kiegészítették, ez került fel a gurigára.
Selyem- vagy csomagolópapírral is szépet lehet készíteni, de akár tempera festékkel is ki lehet festeni, vagy mondjuk szalagokkal díszíteni.

.. és ha belenéztek, ilyesmiket láthattak

Szerintem hosszabb gurigából még jobbat lehet készíteni.
Tudtátok, hogy létezik kaleidoszkóp bolt? :-))

http://www.kaleidoscopeshop.com/

Még van idő...

...anyák napjára készülni.... és most itt a Kis mesterek anyukái ne olvassák tovább!!
Egy ötlet, aminek kedves végtermékeit is meg tudom osztani. Saját magamnak is jócskán okoztam házi feladatot, mert a végső összeállítás és az illő csomagolás rám maradt. De nem bánom, egyszer van egy évben anyák napja, nem igaz?

A képkeret jelen esetben 6 darab nyelvlapocka összeragasztásából áll össze, ennek variációs és számbéli lehetőségei végtelenek.
A gyerekek festették ki és szívecskés nyomdával (dekorgumit kupakra ragasztva) díszítették. Ezután megkértem őket, hogy anyáról rajzoljanak egy portrét (rajzelemzők előnyben:-)) és még mellé virágokat, napocskát, pillangót vagy amit kedvesnek tartanak (van, aki űrlényt...)
Mivel a keretek száradtak pár órát, még annyi dolgom akadt, hogy kivágtam a gyerekek rajzait és felragasztottam. Az akasztó zsenília drót. Igazán jó szolgálatot tett a ragasztópisztolyom.
A lelkükre kötöttem, hogy csak vasárnap adhatják oda anyának.

A prototípust Anna készítette... virágkoszorút kaptam :-))

Újra és újra...

Április 22-én a Föld napját ünnepli a világ. 

Az óvónők is foglalkoznak a témával, Szentendrén is rendezvények fémjelzik az eseményt.

Beszélgettünk a gyerkőcökkel, hogy vajon miért neveztek ki egy napot a Földnek. Felhoztam nekik a szemetelés, az újrahasznosítás példáját. Tapasztalatom szerint a mai gyerekek szókincsébe már beépült a kifejezés és értelmezni is tudják azt.

 Fotó: hoppare.com

Mindezek fényében zajlott a mai kreatívkodás:

a tojástartó már eleve papírhulladékból készül, de mi még ezt is tudjuk fokozni, mert békákat "szereltünk" belőlük.

A tempera festéket pont erre alkalmas bon-bonos dobozokba adagoltam ki. (Bizony az utolsó szem csokikat be kellett falnom a nemes cél érdekében:-)) Ezen kívül kiürült gyurmás tégelyekben tartjuk a vizet szintén festéshez.

Ha nem elégszünk meg a közel 50 percre jutó újrahasznosítás mértékével, megpróbálkozhatunk még a béka  királyfivá történő transzformálásával,  a befektetendő energia csókegységben mérhető:-)

 

A szivárvány színein keresztül

A télen a naplopóval álltam ellent a szürkeségnek, most is színpompás kreatívkodást szerettem volna nyújtani a gyerekek számára.

Az egyik középsős csoportban maradtak még a szülők által hozott kis befőttes üvegekből. 

Az ötletelés eredménye a szivárványos mécses lett. Saját gyerekkorom egyik meghatározó mesekönyve Marék Veronika Boribon és a 7 lufi. Saját csemetéimnek is elsők között szereztem be. Vittem magammal még Bartos Erika Bogyó és Babócáját is (amiben Bogyó állandóan a szivárványon akar lecsúszni) és felolvastam a ráhangolódás kedvéért.

A krepp papírt sodorni  kellett a gyerekeknek. Mivel ez közel sem olyan könnyű feladat, mint a felnőttek gondolnák, párokba állítva tekerték a papírcsíkokat. Pausz papírra ragasztottuk fel, majd a mécsesbe - hogy egy kis kék-felhős érzetet is adjunk, festett rizst töltöttek, ebbe ült bele a teamécses.

Tudom, nem lehet mindig a fellegekben repkedni, de nekem megadatik a foglalkozások meghitt perceiben, hogy ott érezzem magamat. Pláne, amikor azt mondják a gyerekszájak: "Kriszta néni, én annyira szeretek kézművesre járni!"  Bizony, én is!!! :-)

Más csoportjaimban hiánycikk a kis üveg, de szeretnék nekik is valami szivárványos feladatot. Szívesen fogadom az ötleteket!

Paripák

Szezonalitáshoz nem kötődő, facsipeszlábú lovakat készítettünk kis mestereimmel. Mivel alig múlt a költészet napja, a foglalkozás előtt felolvastam ezt a kis versikét. Szinte minden gyerkőcnek megvolt a saját lovas sztorija, amiről elcsevegtünk egy kicsit az alkotás öröme közben. Az is érdekes volt, hogy az akadályt  melyikük, hogyan értelmezte: volt, aki tűzön, volt, aki vízen ugratta át a lovát, rajzoltak kis szörnyeket is a gátra, de persze volt aki egyszerűen zöld fűszálakkal borította. :-)

Gara Ákos: Az én lovam

Az én lovam selyemszőrű fajta,
Ha kedvem jön, lovagolok rajta. 
Selyemszőrű, kedves paripámon 
A pusztákat össze-vissza járom. 
Az én lovam sebes, mint a villám, 
Úgy repül, mint kis gyermek a hintán. 
Jó kedvemben fel is ülök rája, 
Még a szélvész se jár a nyomába.
Az én lovam aranyos kis jószág, 
Többet ér, mint a legdrágább ország.
Ha akarom, könnyű, mint a lepke,
Ha akarom, lassú, mint a medve. 
Édesanyám vette tavaly nyáron,
Mikor egyszer künn járt a vásáron. 
Kis lovamnak sehol párja nincsen, 
Csak az kár, hogy fából van a kincsem.

Hippi csirkék

Amikor elkészítettem a prototípust nem voltam teljesen elégedett a végeredménnyel. Szavazásra bocsájtottam  a kérdést. Anna lányom szerint ez egy fonalgombolyag, amire tollat és szemet ragasztottam, férjem viszont mosolyra fakadt, amikor meglátta. Ezúttal ez a hozzáállás nagyobbat nyomott a latban, mint beteg, rosszkedvű kislányom véleménye. Szóval ajtódíszt kreáltunk. Alul a pompon csirke, felül pedig egy-két papírtojás.

Egy 2,5 cm széles kartonra tekerték a sárga fonalat úgy, hogy egy zsenília drótot is bedugtunk alá (ebből később a lábak lettek). Így könnyű volt a fonal szétvágása előtt a drótot megcsavarva, összekötni a fonalat.

A gombolyítás elég jól, ment tekintve a birkás előzményeket, a 4 részből álló papírtojással sem nagyon gyűlt meg  a bajuk.

Kivételt képezett egy kisfiú, aki már a foglalkozás elején kijelentette, miszerint ez neki nem tetszik és nem is akarja megcsinálni. Az egész órát végigmorogta, de azért elkészült ő is.

Szóval ez egy megosztó csibe lett.

Bámul mint birka - Kis mesterek foglalkozás

Fércjutka olasz újságban talált ötletét vittem a nagyérdemű elé ma. Hangolódunk a Húsvétra.

Annyiban variáltam, hogy én dupla kartont használtam egy bárányhoz, így stabilan, négy lábon megállnak, valamint az én formám egy kicsit gömbölydedebb. Erre került a báránybunda. Mérlegre tettem az egy birkához szükséges fonalmennyiséget (nem irreleváns 50-60 gyerek anyagszükségletének felmérése:-), nekem 4-5 gramm jött ki/db. Megállapítható, hogy a lányok sokkal ügyesebben bánnak a fonallal, de a fiúk is lelkesen tekertek.

Papírkosarat is hajtogattunk- volna! Kicsit elszámítottam magam, középsőseimnek túl magas volt a léc. Szinte mindegyikükkel egyenként kellett leülnöm és besegítenem. No majd a nagyok!

Készítettem még egy variációt igazi báránybekecs felhasználásával is. Ehhez egy kevés gyapjú szükséges és minimális fonal a rátekeréshez. Kinek-kinek ízlése és alapanyaga szerint, de nagyon könnyen és gyorsan elkészíthető.

Légüres gombolyagok

Még a hosszú hétvégén készültünk el itthon ezekkel a tojásra hasonlító díszgombolyagokkal. A tervem szerint kisebb méretű tekergetést végeztünk volna, de nekem nem sikerült elég kicsi és egyben elég kemény lufit fújnom. Szóval maradtak a strucctojásnyi labdacsok.
Kaptak egy hurkapálcikát, egy papírtárcsát és szalagot. Vázába helyezve igen jól mutatnak.

Akinek még nem ismeretes a technika, annak leírnám:

Hv.:
- lufik
- tapétaragasztó és ebben beáztatott zsineg, fonal (melyről a felesleget a lufira történő felhelyezés előtt két ujjunk között lehúzzuk)

Anna lányom is már ügyesen bánt a ragacsos zsinórral, ő nyáron lesz 6 éves.

Egynapi száradás és a lufi eltávolítása után tetszés szerinti dekorálásra kész. Nekem még az is problémát okozott, hogy pár óra múlva a léggömbök megereszkedtek. Ismét fújhattam beléjük, mert ugye az volt a cél, hogy szép formásak maradjanak a tojásaim.

Virágos fák -Kis mesterek foglalkozás

Új látogatóimnak talán úgy tűnhet, hogy szinte az egész oldalon a gyapjúval foglalkozunk, pedig ez egyáltalán nincs így. Csupán a korábban jelzett szezonalitás feltűnő.
A kis mestereimnek is vittem a színes birkabundákból, hogy tavaszi fát alkothassanak. Kezdetleges szövést kellett alkalmazniuk, befűzni a gyapjú csíkokat a fonalhálóba, amit két - A5 méretű - papírlap közé feszítettem ki.
Ezután még kiszínezték virágos kedvük szerint.

Akár ugyanekkora vagy nagyobb méretű, teljes felületet beborító szövéseket is készíthetünk ezzel a módszerrel. A gyapjú helyett textilszalagok, de akár fonal, vagy papírcsíkok is befűzhetőek.

Gail fantasztikus ötletét alakítottam át óvodai használatra.

Rajtam nem múlik a tavasz

Kampányba kezdtem, mert becsapottnak érzem magamat. Esett a hó, cudar hideg van.
De nem hagyom magam, csak azért is úgy teszek, mintha tavasz lenne. Hétfőn hóvirágos feladat volt (majd még mutatom), ma pedig dupla élvezet: egy szál nárcisz és egy pillangó került ki kis mestereim keze közül az óra végére.
A forrást megjelölöm lent, mert egyik sem saját ötlet, csupán a kísérletezés öröme maradt nekem ezúttal.

A pillangó szárnya hajtogatva van, ez meg se kottyant a nagycsoportosaimnak, tekintve, hogy már dobozt is origamiztak korábban. Egy 10x10-es négyzet a kiindulási méret. Ebből kettőt kell készíteni. Hozzájön még szintén duplán a "fejtorpotroh" rész, majd két rövid zsenília drót csápnak. Ezt a hat elemet kell összeragasztani, majd kidíszíteni. Ha báb a cél, akkor egy hurkapálcika is dukál a kompozícióba.

A nárcisz az egyik kedvenc virágom, kedves emlékek fűznek hozzá és megjelenésekor biztosan számíthatunk a napsütésre.
Sokféle papírt (érts:. tényleg sokat:-)) kipróbáltam, a legjobban nekem a következő variáció tetszik: a belső szirmait narancssárga selyempapírból tekertem egy vastag filctoll kupakjára, majd erre csavarodott még a cikkcakkosan bevágott krepp papír szalag.
Szükséges tehát:
- narancs selyempapír kb. 9x7 cm
- citromsárga krepp, mérete 20x7 cm
- zöld zsenília drót kb, 16 cm (kiváltható drótra tekert krepp papírral is)
- kevés zöld krepp papír a levélhez.

1. Feltekerés, a zsenília drót behelyezése, majd a hátsó rész megcsavarása

2. A szirmok lehajtása, a belső szirom, méretre vágása

3. Levél befűzése a drótba

A nőnapi virágok és ezek az új kreálmányok olyan vidám hangulatot keltenek a nappaliban. Remélem, a szülők is így gondolják és a tavaszi kampányom sikeresnek bizonyul.

Pillangó ötlete: innen
Nárcisz forrása: itt

Más: a Gyerektrend blogon jelmezversen van, ahol a mi idei rucijaink is láthatóak. Szavazni is lehet, de nem ez a lényeg, hiszen igazából csak közzététel céljából küldtem be. Az agyamig nem igazán jutott el a versengés, mint információ. Nálam amúgy is a léghajó a nyerő!

Tavaszi kísérletezés

Jónéhány kísérlet B. K. V. szintre azaz, a "blogot kerüld el vele" kategóriába került. Ez a jelenlegi egy kicsit hatéreset.

Dekorációs húsvéti tojások (jéé, tényleg már a Húsvétról írok?) egyik készítési módja, ha kis méretre felfújt lufik köré, tapétaragasztóval átitatott cérnát, zsinórt tekergetsz körbe, körbe. Miután megszáradt, a lufit ki lehet húzni alóla és megmarad a légies zsinórtojás, amit fel lehet függeszteni, kosárba tenni.
No gondoltam, ennek alapján kicsit kísérletezek, Boldival lábadozunk, ezért ő volt a tesztalany.
Folpackra virágformát készítettem a tapétaragasztóba áztatott hímzőcérnákból, de kenderzsinórral is próbálkoztam. Ez utóbbi nem nagyon akart ott maradni, ahová tettem, túl merevnek bizonyult. Kicsi fiamnak a folpack alá raktam egy A4 lapot, amire felrajzoltam a virágot, így könnyebben pakolgatta a számára túl ragacsos cérnákat. Fel is adta egy idő után.

Egy éjszaka száradás után a virág már magától megáll és lehet vele díszíteni ezt-azt.
Van egy hibázási lehetőség, miszerint a cérnákról le kell húzni a felesleges ragasztót, mert egyébként száradás után elég lepiszkálgatni, nem mutat jól.

Vetettem, palántáztam és tessék, már virágzik is :-)

Hurkapálcikára tekertem fel a napocska sugarait

Ilyen vagyok - Kis mesterek foglalkozás

Csodálkoztak a gyerkőcök, amikor az asztal és szék nélküli csoportszobában kezdtem a foglalkozást. A padlóra leterített papírokon körberajzoltam mindenkit és kértem őket, egészítsék ki. Vittem egy csomó fonalat meg krepp papírt, filctollat és kezdődhetett a móka. Hajat, ruhát, cipőt ragasztottak, színeztek. Nagyon viccesnek találták!
Az egyik kisfiú csupa barnára satírozta magát, "mert lesütötte a Nap" és kérte, hogy hawaii koszorút rajzoljak a nyakába, Tud élni, nem igaz?!:-)
A lányok persze felékszerezték magukat. Egy másik kiskölyök motoros ruhát öltött. Nagyon érdekes portrék jöttek ki a végén.
Sajnos nem mindent és mindenkit tudtam fotózni, ráadásul két helyiség között ingáztunk.
Olyan kár, hogy az óvodák helyszűkössége miatt más csoportjaimban nem is tudom ismételten elkészíttetni a hasonló műremekeket. Olyan felszabadultan alkottak!

Síelők

Írtam már, hogy nem fogok havas projektet készíttetni a gyerkőcökkel, de aztán...!

Egyrészt az egyik szülő hozott egy csomó hungarocell labdacsot. Másrészről pedig találtam Gail ötletei között egy olyant, amit mindenképpen ki kellett próbálnom.
Hozzávalók: kartonpapír, nyelvlapoc, mágnesek, filctoll, ragasztó, hungarocell labdacsok (vatta vagy gyapjú)

A síelőt kivágtam, majd ráragasztottam a hátuljára a mágnest. Nem akartam, hogy a foglalkozáson kelljen várni a száradást. A nyelvlapoc is kapott egy mágnest.
A pályát maguk ízlése szerint díszítették, hóbuckákkal, növényzettel, táblákkal.
A pálcikát a nagy lap alatt vezetve a síelőnk lejuttatása legalább olyan jó szórakozást nyújtott, mint az ejtőernyős makkemberek reptetése ősszel.

Anna alkotása szokásos mozgalmassággal

Tipp:A síelő emberkét 3D formátumba is életre lehet kelteni, csak talpra kell állítani. Akkor még akadályok, is kerülhetnek a terepre. Ezt itthon meg is fogjuk csinálni. Majd mutatom.