2010. 01. 27.

Jégbe fagytak

Nemes Nagy Ágnes
JÉG

Belémfagy lassan a világ,
mint téli tóba nádbugák,
kis torlaszokban ott ragad
egy kép, egy ág, egy égdarab –
ha hinnék Benned, hallgatag
széttárnád meleg tenyered,
s az két kis napként sütne fönn
a tél felett, a tó felett,
hasadna jég, mozdulna hab,
s a tárgyak felszökellve mind
csillognának, mint a halak.




Nem is tudom, miért halogattuk idáig ennek a jeges dísznek az elkészítését, hiszen a hideg már jó ideje borzolja a libabőrt, a víz adott, a kedv sem hiányzik soha az ilyesmihez. Igazából Annának jutott tegnap eszébe a fagyasztás.
Az egyikben termések dermednek, a másikban gyöngyök, gombok fagyoskodnak. Kint lógnak az erkélyen, mert szalagot is tettünk bele. Brrrrr!

Eszternél láttam az ötletet.


6 megjegyzés:

Vacskamati írta...

Egy régi praktikában a tálkák közepébe poharat tettek szájjal lefelé, így lyukas korongokat kaptak, azokon fűzték át a szalagokat, s akasztották fel a fákra a díszeket. A terméses nagyon szép! :)

krisz írta...

Nekem is a terméses a kedvencem!

KisMesterek írta...

Egyszer én is láttam egy asztaldíszt, amit szintén fagyasztani kellett két különböző méretű tál között virágokkal dúsítva.

Eszter írta...

Tényleg nagyon szép ez a terméses! Nálam most fagy kint egy csigás-kagylós. Majd lefényképezem, és megmutatom!

orsolya vanessza kiss írta...

Nekem az első..

EZ GYÖNYÖRŰ!!!

Imádom, mikor a természet alkot váratlan szépségeket....

eszterda írta...

Nagyon jó ötlet! Nekem mindegyik tetszik!