2010. 04. 29.

Még van idő...

...anyák napjára készülni.... és most itt a Kis mesterek anyukái ne olvassák tovább!!
Egy ötlet, aminek kedves végtermékeit is meg tudom osztani. Saját magamnak is jócskán okoztam házi feladatot, mert a végső összeállítás és az illő csomagolás rám maradt. De nem bánom, egyszer van egy évben anyák napja, nem igaz?

A képkeret jelen esetben 6 darab nyelvlapocka összeragasztásából áll össze, ennek variációs és számbéli lehetőségei végtelenek.
A gyerekek festették ki és szívecskés nyomdával (dekorgumit kupakra ragasztva) díszítették. Ezután megkértem őket, hogy anyáról rajzoljanak egy portrét (rajzelemzők előnyben:-)) és még mellé virágokat, napocskát, pillangót vagy amit kedvesnek tartanak (van, aki űrlényt...)
Mivel a keretek száradtak pár órát, még annyi dolgom akadt, hogy kivágtam a gyerekek rajzait és felragasztottam. Az akasztó zsenília drót. Igazán jó szolgálatot tett a ragasztópisztolyom.
A lelkükre kötöttem, hogy csak vasárnap adhatják oda anyának.




A prototípust Anna készítette... virágkoszorút kaptam :-))

2 megjegyzés:

Pásztohy Panka írta...

Nagyon tetszenek!
Te találtad ki?
És a portrérajzok meg egyenesen zseniálisak:)!

Krisztallit írta...

A falapoc keret, mint ötlet, több helyen is fellelhető, sőt láttam belőle koszorút is 3x15 darabból...de a többit én agyaltam ki hozzá. :-)
Van, aki már megkapta és magas a meghatottsági ráta!