Örök kérdés, hogyan is kerül a húsvéti nyúl közelébe a tojás. Erre a rejtélyre én most nem adnék választ, viszont kedvet kaptam a tojásmelegítő nyúlak után csirke nemezelésére. Móni munkái annyira inspirálóak számomra, hogy megint nekifogtam a szappanos gyapjúgyúráshoz. Soha nem voltam túl profi ezen a téren, inkább a nagyon lelkes amatőr kategóriába tartozom. Viszont most olyan könnyedén összeállt ez a sárga gyapjú, nagyon jó volt vele dolgozni. Testéhez egy sablont készítettem, a toll-taraj-csőr részekhez is lapítottam narancs gyapjút és ezt később a szemével és pilláival együtt tűnemezelésseel rögzítettem. Szóval ő az. A nyulakkal már beszélőviszonyban áll.
Még lehet, hogy az alját beszegem valamivel, van egy kis hiányérzetem. Szerintetek?
.jpg)
7 megjegyzés:
Ez nagyon jól néz ki:)!
Én nem szegném be.
Nekem nem hiányzik róla semmi.Nagyon tetszik igy is!
Kriszta, Te beleszerettél a nemezelésbe!!!
Nem csodálom. :))))
Köszi, köszi, talán akkor így hagyom, úgyis már megtalálta a helyét.
Ilda: Ez bizony már régi szerelem, de sokszor kerül plátói szintre.
van meglehetősen sok gyapjúm,amit nem biztos,hogy fel tudok használni,meg tudok nagyon jó és olcsó beszerzési helyet.ha érdekel.
Mi most nem megyünk jó sokáig oviba,úgy néz ki,de itt,vagy privibe megbeszélhetjük.
Köszi, Ancsa! Valószínűleg élnék vele, mert foglalkozásokon is fogy. Írok.
Megjegyzés küldése