2010. 03. 02.

Gyereksorban

A skarlát gyerekbetegség írják, mondják.
Akkor én most gyereksorba kerültem, aminek egyébiránt tudnék örülni, de ezzel a nyavalyával nagyon küzdök.
Anna már kétszer volt, Boldizsár most szintén másodszor. Az ügyeletre már úgy mentem be vele, hogy csak receptért jöttünk, amit a doktornő nem annyira vett jónéven, mert ugye honnan tudhatom én!? Aztán amikor konstatálta, hogy igazam van, zavarában az én torkomat is megvizsgálta és mire hazaértünk már 39,5 fokos lázam volt.
A családot most megfeleztük, Boldizsár nagymaminál lábadozik, remélhetőleg nem továbbfertőzve a családot. Apa szintén ott van vele és csillagtúrákat tesz dolgait intézve.
Anna és én itthon vagyunk, ő oviba jár, közben figyelem, vajon mutatkoznak-e rajta a skarlát előjelei. Az egyetlen, amire képes voltam az elmúlt két napban az a fekvés, takarófelhalmozás, távirányítókezelés. Foglalkozások lemondva. Sleep mode üzemelés. Arra számítok, hogy így a tavaszi fáradtságot is letudhatom ezzel a betegséggel együtt.



7 megjegyzés:

Marcsi írta...

Jobbulást kívánok mindkettőtöknek!

Eszter írta...

Ó, Te szegény! Jobbulást!

KisMesterek írta...

Köszönöm szépen! Most már jobban vagyunk, én már csak az antibiotikumtól szenvedek kicsit meg a gyengeségtől. A tesók meg egymás hiányától, de holnap családegyesítés!!

Vacskamati írta...

Bakker! Te is??!! Nálunk Kata most kevereg ki belőle.. :S

Antibigyotikumot homeós bogyókkal támogatjuk, Sára is kapta megelőzésképpen. Ha érdekel, mélben írok róla..

Gyors jobbulást!!

krisz írta...

Ti szegények!Mielőbbi gyógyulást nektek!

Csilla írta...

Én is gyors gyógyulást kívánok!

Andici írta...

Gyors gyógyulást, mi is kidőltünk a sorból, bár mi "csak" meghűlve vagyunk... de rendesen.