2009. 12. 29.

Karácsonyi adok-kapok

Szeretnék bemutatni pár ajándékot azok közül, amik az idén új otthonra leltek a családban.

Még az ősszel keresett meg Nóra (Subidújáték), hogy nem lenne-e kedvem ékszert játékra cserélni. Amúgy is támogatom a cserekereskedést és látva Nóra vidám, kötött figuráit könnyen mondtam igent. Egy ezüst medál és egy gyűrű utazott hozzá, nálunk pedig két elefánt, egy krokodil, valamint egy nyargaló szerzett örömet kis gazdáinak.

Ági figurkáival év elején ismerkedtem meg, akkor egy szentendrei vásáron együtt árultunk. Ekkor volt alkalmam először megtapizni a lényeit. Tudtam, hogy előbb-utóbb nálunk is landol majd egy figurka. Az egyik decemberi Wampon aztán szembenézett velem Ági egyik mackója, akinek nem lehetett ellenállni. Csak otthon vettem észre, hogy a kötött pulcsija alatt még egy rózsaszín szív is dobban.


Szintén karácsonyi ajándék lett Ráczkevi Kata táskájából. Ha úgy tetszik nem hagytam a családot tétovázni, konkrétan megrendeltem ezt a táskát, majd szerető szüleimmel becsomagoltattam. Mindenki elégedett volt, és főleg ugye én jártam a legjobban:-)

Kedves meglepetésként kaptam Renitől ezt a naptárat. Igazán humoros illusztrációk díszítenek minden hónapot. Kedvenceim a június és az október.


Az alábbi játék babahordozó ötlete az egyik Waldorf könyvből származik, kedves barátnőm szerette volna a kislányának megvarratni. Az ő karácsonyfájuk alá egy piros gyapjúszövetből készült, pihe-puha darab került. A képen Anna hordozója látszik és ugyanabból az anyagból egy ceruzatartót is készítettem. Most olyan édes-rendesen rajzol és színez, mindig visszateszi a helyére azt a ceruzát, amit nem használ. Szívesen továbbítom bárki számára a leírásokat.


A családunk férfi tagjai horgász-vadász elemek, kiegészítve ezt még azzal, hogy szőlészkednek is. Anyu ötlete volt, hogy mi lenne, ha kapnának egy-egy kötényt (persze zöldet) és ráírnánk a nevüket. Úgy gondoltam, inkább applikálok valami rájuk jellemző rajzot. (Hiába nem tudok elszakadni az óvodai jelektől..)
A férjem kapta a halasat. Remélem ki fogja használni a kötényt, mert gyakori halászléfőzései komoly kihívást jelentenek a mosópornak.
Apukámnak a szőlő szimbólumot választottam: remek kékfrankos szőlőt termeszt és palackoz borként.
Az öcsémé lett a harmadik darab, neki a távcső jutott. Lehetett volna valamilyen erdei vad is, de azt túl nagy kihívásnak éreztem. Aztán maradt a binoculáré, ami szintén elengedhetetlen kellék az erdőben.

... és még egy képet engedjetek meg.
Még javában hócsatáztunk és szánkóztunk a -15 fokban, amikor Anna kerek-perec kijelentette, hogy mindjárt itt a tavasz. Rá két napra már szinte minden fehérség eltűnt. Még mindig Kisszékelyben vagyunk és jelentem, ibolyát lehet szedni az erdőszélen.

1 megjegyzés:

phiri írta...

Nagyon jó kis ajándékokat kaptál, cseréltél, szereztél !!! Köszi, hogy bemutattál :-)) Buék!!