Elkészültem a saját szeletkémmel Colette által kezdeményezett barátság takaróhoz .
Eredetileg sokkal bonyolultabb minta volt a fejemben, de aztán amint szembesültem a 15x15 cm adta lehetőségekkel, többször módosítottam. Azt is kár lenne tagadni, hogy a varrótudományom kezdetleges mivolta is korlátokat állított elém. Még soha nem készítettem ilyen darabkát, a patchwork, quilt műfajjal nem igen ismerkedtem eddig, de annyira vonzó volt a kihívás, hogy nekiláttam.
Nem tudom, hetek, hónapok múlva is ilyen büszke leszek-e a kreálmányomra, de most, hogy végeztem vele elégedetten dőltem hátra.
Technikának a tűnemezelést választottam, a megadott színek pedig már az őszt juttatták eszembe. Az ékszereimben is előszeretettel használok leveleket, szirmokat, virágokat, így hát összességében jellemez engem ez a motívum. A nemez, a filc is már egy jó ideje a szívem csücske.
Bevallom, mikor utolsóként a 11 karakterből álló blogvilági nevemet próbáltam kézzel beöltögetni a blokkba, hát akkor bizony elgondolkodtam, mi keresnivalóm is van a nagyok közt. Soha nem voltam tehetséges a hímzőnő és géppel sem próbáltam még.
Az ékszerekben van egy névjel, amivel minden készítő kötelezően ellátja a munkáit. Nekem ovális keretben B és K egymás tetején pihenget, pár pillanat kérdése, amikor egy kalapács és egy beütő szerszám segítségével az ékszerbe kerül a néhány milliméteres jel. Hát, kedves olvasó, az sokkal, de sokkal egyszerűbb művelet, mint a névvarrás.
(Cikk-cakkal beszegtem a szélét, ez lehet, hogy nagy hiba volt az összeillesztés miatt...?)
Eredetileg sokkal bonyolultabb minta volt a fejemben, de aztán amint szembesültem a 15x15 cm adta lehetőségekkel, többször módosítottam. Azt is kár lenne tagadni, hogy a varrótudományom kezdetleges mivolta is korlátokat állított elém. Még soha nem készítettem ilyen darabkát, a patchwork, quilt műfajjal nem igen ismerkedtem eddig, de annyira vonzó volt a kihívás, hogy nekiláttam.
Nem tudom, hetek, hónapok múlva is ilyen büszke leszek-e a kreálmányomra, de most, hogy végeztem vele elégedetten dőltem hátra.
Technikának a tűnemezelést választottam, a megadott színek pedig már az őszt juttatták eszembe. Az ékszereimben is előszeretettel használok leveleket, szirmokat, virágokat, így hát összességében jellemez engem ez a motívum. A nemez, a filc is már egy jó ideje a szívem csücske.
Bevallom, mikor utolsóként a 11 karakterből álló blogvilági nevemet próbáltam kézzel beöltögetni a blokkba, hát akkor bizony elgondolkodtam, mi keresnivalóm is van a nagyok közt. Soha nem voltam tehetséges a hímzőnő és géppel sem próbáltam még.
Az ékszerekben van egy névjel, amivel minden készítő kötelezően ellátja a munkáit. Nekem ovális keretben B és K egymás tetején pihenget, pár pillanat kérdése, amikor egy kalapács és egy beütő szerszám segítségével az ékszerbe kerül a néhány milliméteres jel. Hát, kedves olvasó, az sokkal, de sokkal egyszerűbb művelet, mint a névvarrás.
(Cikk-cakkal beszegtem a szélét, ez lehet, hogy nagy hiba volt az összeillesztés miatt...?)
.jpg)
7 megjegyzés:
Jujj, ez nagyon különleges, eddig ez tetszik a legjobban!!!
Ugyan mindig szabakozol a varró tudásod miatt aztán ilyen szép dolgok kerülnek ki a kezed alól!Már nagyon kiváncsi vagyok milyen lesz a takaró!
Ó,de kedvesek vagytok, nagyon hálás vagyok a pozitív visszajelzésekért:-)))
Nagyon szép lett, és nem hiszem, hogy gondot okozna a cikkcakk az összevarrásnál :))
Köszi Gina, már vártam, hogy valaki visszajelezzen, akkor nem állok neki bontani :-))
Tényleg különleges lett és egyben nagyon szép is, nekem nagyon tetszik :)
Szia Kriszta! Nekem is tetszik a te "szeletkéd". Kedvemre való színeket és anyagokat válogattál össze. Andi
Megjegyzés küldése